Fotózás
Nikon Z7 éles teszt
Az év első két hónapja nagyon pörgős volt, plusz megcsináltam azt amit soha nem kéne, élesben teszteltem új felszerelést. Tavaly miután megvettem a Nikon Z7 milc-et, sejtettem, hogy kell majd egy kis idő míg összebarátkozunk, de a valóság az, hogy sokkal könnyebben megszoktam mint gondoltam. Persze elolvastam mindent amit lehetett, megnéztem egy csomó tesztet, hiszen rengeteg újdonságot hozott a mirrorless. Az idei első közös munka egy plakátkampány volt, ahol csak a képminőség számított, nem kellett gyors fókusz vagy sorozatfelvétel, viszont nagy szükségem volt brutális felbontásra, amit a Z7 a 45,7 MP-vel tökéletesen hoz.
Viszont olyan munkák során akartam kipróbálni, ahol számít a gyorsaság és egy kicsit feszegethetem a gép határait. Így három izgalmas megbízásnál is magammal vittem. Rögtön Január elején kért meg a WeLoveCycling, hogy készítsek képeket Fábián Márkról aki 2018-ban lett hatodszorra(!) világbajnok trial egykerekűjével. Márkkal már többször találkoztam a Red Bull rendezvényein, és nagyon örültem, hogy végre egy szervezett fotózás keretében dolgozhatunk együtt. Ami izgalmassá tette ezt a fotózást, hogy egy elképesztően hideg napot választottunk, és végig vakukkal dolgoztunk mert a köd miatt teljesen lapos fényeink voltak. Nem csalódtam, a Nikon Z7 itt is hozta az elvárt teljesítményt, plusz olyan dinamikatartományt mutatott, ami őszintén meglepett. Az utómunka során gyakorlatilag sehol nem találtam olyan részt ahol nem lehetett részleteket kifényelni, így csak rajtam múlt, hogy mit mutatok meg.
Éppen leadtam Márk képeit, amikor jött a hívás a Red Bull-tól, hogy irány Debrecen és a gyorskorcsolya Európa Bajnokság. Ide természetesen a tükrös rendszert is levittem, mert nem voltam benne biztos, hogy tényleg elég gyors-e a Z7 fókuszrendszere egy ilyen sporthoz. A válasz egyszerű: az. A Tamron 600mm-es lencséje volt a gépen (Köszi Tripont!) és még az FTZ adapterrel is gond nélkül követte a gép a témát és a kevés fény sem jelenetett gondot. Viszont itt belefutottam az első hátrányba, gyors sorozatoknál (9kép/mp), 5-6 expo után svenkelés közben egy nagyon furcsa jelenség figyelhető meg a keresőben. Nem késik a kereső, hanem egy furcsa elmosódással tér vissza a kép, ami miatt néha nem voltam biztos abban, hogy a téma tényleg pont ott van ahol a keresőben látom. Nem szoktam ilyen gyors sorozatokat készíteni, rendszerint 4fps-en vannak a gépeim, így nem fog zavarni ez a jelenség, viszont mindenképpen meglepő.
Debrecen után egy nagyobb útra készültem, az örök szerelem, snowboard trip a Francia alpokban. A N’joy service csapatával mentem ki, évek óta én készítem a promóikat és minden éveben nagyon várom ezt az időszakot. Itt igazán kíváncsi voltam, hogy mit kezd a gép a hideggel, a széllel, a táskába olvadó hóval és a snowboard fotózás velejáróival. Itt sem kellett csalódnom, nagyon jól bírta a megpróbáltatásokat. Amitől leginkább tartottam, hogy nagyon gyorsan fogja zabálni az akkut a gép, de végül talán csak egyszer kellett nap közben cserélnem. És már most érzem, hogy mennyivel könnyebb lesz ilyen könnyű vázakkal dolgozni pl. derékig érő hóban. Egy szó mint száz, egyre jobban tetszik a Nikon új rendszere és a kezdeti félelmeim (vagy előítéleteim) is szépen szertefoszlanak, ahogy egyre többet van a kezemben.
